EM a növénytermesztésben

Bevezetés

Mikrobiális környezetünk mindennapi életünkben és táplálékunk megtermelése során olyan tényező, amivel mindig számolni kell. Ennek kiiktatása részben lehetetlen, részben az élettel, a normális környezettel összeegyeztethetetlen. A költséges és egészségre káros vegyszerek alkalmazása sosem jelenthet teljes védelmet, ugyanakkor veszélyezteti a velünk szimbiózisban élő, javunkat szolgáló mikróbák létét.

A steril, antiszeptikus technológiák sokkal több problémát idéznek elő, mint amennyit megoldanak, ezért hatékonyságuk és fenntarthatóságuk megkérdőjelezhető természetellenességük miatt. Természetesen az élet bizonyos területén nem mondhatunk le ezekről, ahol a fertőzés veszély kockázatai bizonyos okokból jóval magasabbak, de ez általában nem a mindennapi életünk, természetes és mezőgazdasági életterünk.

Helyesen és tudatosan megválasztott mikróbiális környezetünk nemcsak, hogy veszélytelen, de kifejezetten jótékony hatást jelen szervezetünkre, táplálékainkra és a környezetünkre.

Az effektív mikroorganizmusok elve alapján környezetünkbe annak saját mikróbáival avatkozunk be pusztán azzal, hogy megfelelő fajválasztékkal az eddigi kedvezőtlen folyamatokat magunk, táplálékaink és környeztetünk javára irányítjuk, hangoljuk át.

Ez a módszer az emberi tevékenység egyik legrégebben használt eszköze, amellyel táplálékait nem csak hogy tartósította, de élvezhetőbbé és egészségesebbé is tette már a történelem előtti időktől.

Elsősorban az emberi tevékenység következtében olyan mennyiségű és eloszlású

szerves (és egyéb károsanyag) terhelés sújtja a környezetünket, amit a jelenlévő többnyire elszegényedett mikróbaközösségek többé-kevésbé bonyolult módon összefüggő anyagcsere útjaikkal olyan módon dolgoznak fel, amivel a többi élőlény számára kedvezőtlen helyzetet teremtenek. Ezt gyakran nagyon kevés energiával, ritkább anyagcseretípussal bíró szervezetekkel éppenséggel kedvező irányba módosíthatunk, amivel az eddigi veszélyes anyagok helyett tápanyagokat tárunk fel, sőt stimuláló hatásokat érünk el a felsőbbrendű szervezetek felé.

Az EM technológia hatásmechanizmusa

Az EM technológia célja a mezőgazdasági termelés természeti és technológiai környezetében lévő mikróbaközösség anyagcsere útjainak egészségesebb irányba történő áthangolása.

Az EM-re jellemző gondosan megválasztott mikróbaösszetétel (80 féle szabad természetben és táplálékainkban előforduló baktérium és gomba faj) sajátos, egymásra épülő láncolatból kialakuló anyagcsereutat képvisel, amely a helyi mikróbaközösség tevékenységét is kedvező irányba hangolja át olykor szélsőséges körülmények között is.

Az új anyagcsereutak (melyeket elsősorban és legérthetőbben az anaerob körülmények között is lezajló erjedés fogalma fémjelez) következtében:

Csökken a mérgező vagy a légkört veszélyeztető gázok kibocsátása, toxinok, méreganyagok képződése

Fokozódik a növények számára komplex formában is felvehető tápanyagok és kedvező bioaktív anyagok jelenléte, mint a humuszanyagok, vitaminok, termésnövelő növényi hormonok, antioxidánsok, stb.

Az EM technológia várható hatásai a növénytermesztésben:

Talaj (talajoltás Bokashi-val és vagy EMa-val):

• Mikróbiális tevékenység hatására kedvezőbb tápanyag-, víz- és    

  levegőháztartású morzsalékos talajszerkezet

• Szerves anyagok, tápanyagok jobb feltáródása

• Káros szintű sók hatásának kompenzálása (szikes talajok)

• Gyommagvak csírázásának serkentése (pl. tarlókezelés után)

Növény (permetezés, öntözés):

• Csírázás serkentése

• Intenzívebb gyökeresedés: jobb tápanyag hasznosítás és szárazságtűrés

• Növények saját védekező mechanizmusainak és általában anyagcseréjük

  aktiválása (elicitor-hatás)

• Kiszorításos védelem (jótékony hatású baktériumok gombák foglalják el a

   potenciális fakultatív vagy obligát patogén mikróbák életterét)

Alkalmazási javaslatok:

• Minél több irányú, komplex kezelés (talajoltás, permetezés, öntözés.

   komposztálás)

• Organikus és intenzív technológiákba egyaránt illeszthető

Előnyök:

• A mezőgazdasági termelés mikrokörnyezeti feltételeinek igen költséghatékony

  optimalizálása

• Hosszú távon a vegyszer, műtrágya és talajművelési költségek csökkentése

• A termékek összetétele szermaradványban szegényebb, táplálóanyagban,

   bioaktív anyagokban gazdagabb lesz, míg a magasabb antioxidáns tartalom

  egyben jobb eltarthatóságot is jelent.

A mezőgazdasági termelésben az EM technológia komplex alkalmazása széles

fogyasztói tábornak adja meg a lehetőséget a jobb és egészségesebb táplálék fogyasztására, miközben természeti környezetünk a fenntarthatóság irányába tolódik el a természetes és egészséges anyagforgalom kialakításával.

Javasolt EM alkalmazások a növénytermesztésben

Talajoltás

A talajoltásnak két módja van, a folyékony (EMa) vagy szilárd (Bokashi: EM

fermentált, elsősorban organikus termesztésből származó búzakorpa alapú szervesanyag) oltóanyagokkal, melyek kombinálhatók is a hatás fokozására.

a.) EMa oltás

20-40 l EMa/ha megfelelő mennyiségű vízben, amennyivel alkalmas a kijuttatásra (általában hektáronként 200-300 l-ben permetezőgéppel)

betakarítás után tarlóhántás, szántás előtt (szármaradványok lebontását is segítve) vagy vetés, ültetés előtt, magágykészítést megelőzve (lehetőség szerint 10-14 nappal a vetés előtt)

b.) Bokashi talajoltás

alacsony dózis 0,2-0,4 t/ha

magas dózis 2-4 t/ha (a talaj alacsony szervesanyagtartalma esetén)

Bokashi: Bokashi Terra vagy EM-mel fermentált szervesanyag, komposzt: (istállótrágya, zöld növényi részek, korpa és keverékük)

A Bokashi kijuttatása talajműveletek (tarlóhántás, szántás, magágykészítés) előtt esetleg a növény állomány közé ajánlott. A vetés, ültetés előtt 10-14 napos érési periódust hagyjunk.

c.) Zöldtrágya

Gyomok, telepített zöldtrágya növények beforgatása előtt EMa permetezés.

Állománykezelés

Optimálisan 10-14 naponta vagy eső után (intenzív kultúrákban). permetezéskor 1:300-1:500 hígításban, öntözésnél 1:1000-10000 arányban. Más terményeknél érzékeny fejlődési fázisokban, stressz vagy fokozott

fertőzésveszélynek kedvező időjárás esetén, ill. az agrotechnikai lehetőségek szerint. Folyékony fejtrágyázással, gyomirtókezeléssel kombinálható. Baktericid, fungicid kezelésekkel való párosítás értelemszerűen nagyban csökkenti a hatását.

Megfigyelések szerint ugyanakkor előnyös adalékanyag a permetlevekben. Organikus gazdálkodásban használt növényápoló pemetezésekkel együttes alkalmazása különösen ajánlott.

Gyógynövények EM erjesztésével igen hatékony bioaktív anyagot kapunk.

Megjegyzés: EMa permetezéseknél, talajoltásnál a tűző nap kerülendő (a káros UV sugarak a mikróbákat is veszélyeztetik)

További tájékoztató az EMa tárolásával, használatával kapcsolatban:

• EMa sárgásbarna színű folyadék, édesen savanykás illattal

• ha a szín és az illat erősen megváltozik, az EMa-t már nem lehet felhasználni

• az EMa pH értéke 3,3-3,6. Ha ez az érték magasabb mint 4, akkor az EMa-t

  nem lehet felhasználni

• tisztán nem szabad, hogy a szembe vagy a nyálkahártyára kerüljön

• belélegzés esetén semmiféle intézkedés nem szükséges

• nincs várakozási határidő

• tárolás 8-18 oC között (hűtőbe rakni nem szabad!)

• napfénynek kitenni nem szabad

• a tároló edény lezártan tartandó (minimális levegőkitettséggel)

• használat előtt az edényt ajánlatos átforgatással homogenizálni (a sejtes elemek

  ülepedésre hajlamosak)

•a folyadékban megfigyelhető fehéres, úszó csomók nem jelentenek

  rendellenességet, ezek gombatelepek és képződésük normális a tárolás során

«« Vissza